A Nekronok
"A halál feltehetőleg a második legrégebbi dolog az univerzumban (valaminek ugye meg kellett halnia előbb)." - Terry Pratchett
Jóval azelőtt, hogy Terrán kifejlődtek volna az első egysejtűek, a galaxis nagy része a Nekrontyrok birodalma volt. Anyaviláguk haldokló napjának fényénél fejlődött ez a faj erős akaratúvá, de beteges testűvé. Szenvedéssel teli, rövid életük keserűvé tette őket, és gyűlölködővé minden élőlény iránt. Elképesztően fejlett technológiájukat más civilizációk kiirtására, és egymás leigázására használták. Legnagyobb fáraójuk, Szhzarek, a Néma Király egyesítette marakodó dinasztiáikat, és megtámadta a galaxist élettel benépesítő, felfoghatatlanul fejlett Ősöket, annak ürügyén, hogy azok megtagadták beteges, rövid életű fajuktól a halhatatlanság titkát.
A Triarch Ankh, a Nekrontyr fáraók, és az egész faj jelképe
Így vette kezdetét az univerzum ismert történelmének legnagyobb harca, a Mennyek háborúja. Bár a Nekrontyrok légiói szinte végtelenek voltak, és technológiájuk a tudomány határait közelítette, az Ősök azonban még rajtuk is túltettek. Az akkor még biztonságos Warpon át erőfeszítés nélkül illantak el támadóik elől, vagy csaptak le rájuk váratlanul, és szintén a veszélytelen Immatérium okán bátran használták fel ellenük félisteni erejű pszionikus tehetségüket. A Nekrontyrek hamarosan a kipusztulás szélén álltak.
Ekkoriban történt, hogy egy véletlen felfedezés ráébresztette Szhzareket, mitől is haldoklik anyaviláguk napja. A nap magjában egy C'Tan, egy csillagisten szunnyadt, álmában is, puszta jelenlétével elpusztítva a nap energiáinak jó részét. Az isten figyelmét felkeltette felfedezője. Hírhozó néven mutatkozott be, és alkut ajánlott neki. Az anyagi világ feletti mérhetetlen hatalma segítségével élő fémtestet ád a Nekrontyreknek, amelybe költözve nem kell tovább betegeskedniük, és örökké élhtnek. Cserébe az ő, és testvérei szolgái lesznek, és vezetésükkel végeznek az Ősökkel.
Ekkoriban történt, hogy egy véletlen felfedezés ráébresztette Szhzareket, mitől is haldoklik anyaviláguk napja. A nap magjában egy C'Tan, egy csillagisten szunnyadt, álmában is, puszta jelenlétével elpusztítva a nap energiáinak jó részét. Az isten figyelmét felkeltette felfedezője. Hírhozó néven mutatkozott be, és alkut ajánlott neki. Az anyagi világ feletti mérhetetlen hatalma segítségével élő fémtestet ád a Nekrontyreknek, amelybe költözve nem kell tovább betegeskedniük, és örökké élhtnek. Cserébe az ő, és testvérei szolgái lesznek, és vezetésükkel végeznek az Ősökkel.
A Kívülálló, a Sárkány, a Megtévesztő és az Éjhozó, négy a C'tan csillagurak közül
A Néma Király nem gondolkodott sokat az ajánlaton. A C'tan technológiája alapján minden nekrontyr világon sorozatgyártani kezdték az élő fémből, Nekrodermiszből álló új testeket, és kezdetét vette az ekkortól csak Nekronként ismert faj biotranszformációja. Az új technológiák felhasználása addig is rendkívüli fegyvereiket apokaliptikussá tette, és a mennyek háborúja új fordulatot vett. A csillagistenek légióik élén haladva egész világokat faltak fel.
Az Ősök sorra vesztették el erősségeiket. Szorult helyzetükben más eszközökhöz nyúltak: új fajokat hívtak életre, hogy megvédjék őket. A fémtestbe zárt Nekronok semmilyen pszionikus aktivitással sem rendelkeztek, sőt érzékenyek voltak a psyker támadásra: az Ősök létrehozták hát a boszorkányos Eldákat. Légióik szinte végtelenek voltak: megteremtették hát a valóban végtelen orkok őseit, a Krorkokat. Mire azonban a fiatal fajok csatasorba álltak, az Ősöket már a kihalás fenyegette.
Nekron légió eldákra csap le
Nem jártak jól azonban a Nekronok sem. Szhzarek rá kellett ébredjen, hogy a Hírhozó ármánya következtében, akit onnantól a Megtévesztő néven nevezett, saját fajának sorsát pecsételte meg. A biotranszformáció nem adott örök életet a hajdanvolt Nekrontyreknek. Valójában megfosztotta őket mindentől ami élővé tette őket. Lelkük töredéke fémtestükbe börtönöztetett, fejlődésre, szaporodásra képtelenül, míg a maradékon a C'tanok lakmároztak.
A Néma király haragja nem ismert határokat. Hideg dühvel kezdte előkészíteni bosszúját. A háború közepén a Nekron légiók egyszer csak isteneik ellen fordultak. Bár a csillagurak egész flottákat hamvasztottak el, a fáraó csapdája bezárult. Saját technolóiájukat fordította ellenük: gondosan előkészített béklyók ejtették foglyul és tépték szilánkokra őket. A szilánkokat azóta is boszorkányos gépezetek zárják magukba, a Nekronok pedig energiaforrásként és fegyverként használják őket.
Az Ősök jóformán kihaltak, de a C'tanok leigázásáért vívott háború a Nekronokat is megtizedelte.
Az új fajok friss erői egyre több helyen csaptak le rájuk, de nem ez a harci fenyegetés okozta a legfőbb aggodalmat nekik. A fiatal fajok elméje erőteljesen formálta a Warpot, amely a Mennyek háborújának poklát kezdte tükrözni. Megjelentek a warpviharok, és az első öntudattal rendelkező warp-ragadozók. Részben ezek tettek pontot az Ősök pályafutására, és még jobban sújtották a pszire érzékeny Nekronokat. Először technológiájukat vetették be a probléma megoldására: módosított Nekronokat hoztak létre, amik kioltják maguk körül a pszit, és pilonokat terveztek felállítani galaxisszerte, amik arra lettek volna hivatottak, hogy elválasszák az anyagi világot az anyagtalantól. Ez ugyan minden élő, lélekkel rendelkező lény halálát jelentette volna, de ez teljesen megfelelt az élőholt Nekronoknak. Ilyen pilonok állnak Cadia bolygóján, az Impérium tudtán kívül ez az oka hogy a Rettegés Szeme nem terjed tovább, és Cadiát és környezetét nem képes elnyelni a Káosz. A Néma királynak rá kellett ébrednie azonban, hogy terveik nem kivitelezhetőek. A galaxis legnagyobb része elpusztult, az Immatérium háborgott - sem idő nincs az eljárások befejezésére, sem okuk nem maradt amiért hajdani birodalmukban tovább éljenek. Kriptákká alakították hát világaikat, és halálos álomba merültek. Ha majd újra lesz mit meghódítani, örökké éber rendszereik jelt adnak a szunnyadó légióknak.
Korok múltak el, és a Galaxisban civilizációk váltották egymást. A sírvilágokat fiatal, tudatlan fajok kezdik benépesíteni, mit sem sejtve a talpuk alatt szunnyadó halálról. Ahogy azonban lassan megközelítik a megfelelő népsűrűséget, vagy technikai szintet, az élőholt seregek mocorogni kezdenek kriptáikban...
A Néma király haragja nem ismert határokat. Hideg dühvel kezdte előkészíteni bosszúját. A háború közepén a Nekron légiók egyszer csak isteneik ellen fordultak. Bár a csillagurak egész flottákat hamvasztottak el, a fáraó csapdája bezárult. Saját technolóiájukat fordította ellenük: gondosan előkészített béklyók ejtették foglyul és tépték szilánkokra őket. A szilánkokat azóta is boszorkányos gépezetek zárják magukba, a Nekronok pedig energiaforrásként és fegyverként használják őket.
Az Ősök jóformán kihaltak, de a C'tanok leigázásáért vívott háború a Nekronokat is megtizedelte.
Az új fajok friss erői egyre több helyen csaptak le rájuk, de nem ez a harci fenyegetés okozta a legfőbb aggodalmat nekik. A fiatal fajok elméje erőteljesen formálta a Warpot, amely a Mennyek háborújának poklát kezdte tükrözni. Megjelentek a warpviharok, és az első öntudattal rendelkező warp-ragadozók. Részben ezek tettek pontot az Ősök pályafutására, és még jobban sújtották a pszire érzékeny Nekronokat. Először technológiájukat vetették be a probléma megoldására: módosított Nekronokat hoztak létre, amik kioltják maguk körül a pszit, és pilonokat terveztek felállítani galaxisszerte, amik arra lettek volna hivatottak, hogy elválasszák az anyagi világot az anyagtalantól. Ez ugyan minden élő, lélekkel rendelkező lény halálát jelentette volna, de ez teljesen megfelelt az élőholt Nekronoknak. Ilyen pilonok állnak Cadia bolygóján, az Impérium tudtán kívül ez az oka hogy a Rettegés Szeme nem terjed tovább, és Cadiát és környezetét nem képes elnyelni a Káosz. A Néma királynak rá kellett ébrednie azonban, hogy terveik nem kivitelezhetőek. A galaxis legnagyobb része elpusztult, az Immatérium háborgott - sem idő nincs az eljárások befejezésére, sem okuk nem maradt amiért hajdani birodalmukban tovább éljenek. Kriptákká alakították hát világaikat, és halálos álomba merültek. Ha majd újra lesz mit meghódítani, örökké éber rendszereik jelt adnak a szunnyadó légióknak.
Korok múltak el, és a Galaxisban civilizációk váltották egymást. A sírvilágokat fiatal, tudatlan fajok kezdik benépesíteni, mit sem sejtve a talpuk alatt szunnyadó halálról. Ahogy azonban lassan megközelítik a megfelelő népsűrűséget, vagy technikai szintet, az élőholt seregek mocorogni kezdenek kriptáikban...
Nekron harcos ébred öntudatra egy Kriptavilág mélyén
"Nem mind halott mi alszik örökkön, a halál sem ér át a végtelen időkön." - H.P. Lovecraft
"Nem mind halott mi alszik örökkön, a halál sem ér át a végtelen időkön." - H.P. Lovecraft
A lassan pergő évezredek sokat ártottak a halálos álomban szendergő Nekronoknak. Egész sírvilágok vesztek el, egyeseket valamilyen katasztrófa pusztított el, mások rendszereit kikezdte az entrópia, lehetetlenné téve a félhalott harcosok felélesztését. Az egyes egyedek elméjére sem volt jó hatással a múló idő: némelyikük teljesen megőrült. Mások tökéletesen funkcionálnak de bizarr tévképzetekkel küzdenek: egyik nagy stratégájuk, Zandrekh például, bár nagyszerű hadvezér, rögeszmésen ragaszkodik hozzá, hogy még mindíg Nekrontyr légiókat vezet, és eldák és emberek helyett nekrontyr lázadók seregeivel küzd. Egyre terjed közöttük a "nyúzó vírus", amely eredetileg az egyik elárult C'tan átka: a fertőzött egyedek elborzasztónak találják élő fém testüket, és ellenállhatatlan késztetést éreznek hogy élő hús és bőr vegye körül őket. Idővel agyatlan zombikká lesznek, akik humanoidokat mészárolnak le, hogy kültakarójukat magukra aggassák. A többi Nekron visszataszítónak tartja ezeket a lealacsonyodott korcsokat, és elpusztítják vagy elkergetik őket, de ők mégis a légiók nyomában járnak, és részt vesznek a nyomukban járó pusztításban.
Megszűnt továbbá a faj egységes vezetése is. Legnagyobb fáraóik egy része még a Mennyek háborújában elpusztult, másokkal a hosszú álom végzett - a Néma Királynak pedig nyoma veszett. A felébredő fáraók és nemesek így egymás között is hadat viselnek, dinasztiáik rendre összecsapnak a hatalomért. Nagy szerencséje ez a jelenlegi világnak, mert ha egységesek lennének, halálos légióik alighanem hamar befejeznék a galaxis eónokkal ezelőtt elkezdett megtisztítását az élet fertőzésétől.
Nekron hadurak és légióik
Vannak azonban közöttük, akiknek pontosan a dinasztiák egyesítése lebeg a szeme előtt. Ilyen Imotekh, a Vihar Ura, a valaha létezett leggyakorlottabb generális. Ébredésekor polgárháború dúlt a Sautekh dinasztia Kriptavilágán: Fáraójuk elpusztult, és több nemesi frakció küzdött a vezetésért. A nagyúr rövid időn belül gyilkos hatékonysággal végzett valamennyi vezérjelölttel, és fáraóvá koronázta magát. Felháborította az anarchia amit talált, és nekilátott hogy megszüntesse azt az egész galaxisban: sorra győzi le és hajtja uralma alá a dinasztiákat, feltámasztja a még szunnyadó sírbolygókat, és kiirtja a gusztustalan élőlényeket akik jelenlétükkel meg merészelik fertőzni a Nekronok tiszta és hideg világát. Eónok alatt szerzett hadvezéri rutinja olyan mértékű, hogy még kialakulása előtt megmattolja ellenfelei stratégiáját - achilles ina azonban az orkok, mert nekik nincsen olyan! Ezért, bár amúgy is taszítják az élők, különösen megveti e kaotikus módon harcoló fajt.
Warhammer 40,000: Dawn Of War - Dark Crusade Intro (00:01:01)
Ez a rossz minőségű felvétel egy teljesen elpusztult Gárdista különítmény maradványai közül került előA Nekronok élettelen mivoltának, fejlett technológiájuknak. és a Nekrodermisznek köszönhetően harcosaik szinte elpusztíthatatlanok. Még ha sikerül is látszólag halálosan megsebesíteni a rendkívül ellenálló élő fém testet, a Nekron gyakran halottaiból is feléled: testrészei újra összeállnak, felkel, és újra döbbent ellenfelére támad. Lordjaik gyakran hordozzák a Feltámadás Gömbjét, melynek boszorkányos technológiája még azon harcosokat is visszahozhatja a halálból, akik maguktól nem voltak képesek visszatérni.
Mesterei továbbá a téridő manipulálásának. Mesterlövészeik az elágazó idővonalak és lehetséges pozíciók közül pont abban tűnnek fel a semmiből, amiben tökéletes rálövésük esik célpontjukra. Pretoriánusaik új értelmet adnak a "ha rövid a kardod, toldd meg egy lépéssel" mondásnak, amikor hirtelen a látszólag biztonságos távolságban található ellenség mellett testesülnek meg. Hatalmas lebegő Monolitjaik rettentő tűzerejükön és szinte áttörhetetlen páncélzatukon túl új stratégiai lehetőségeket is nyújtanak: kaput nyitnak a csatatérre amin távol állomásozó légiók masíroznak át, vagy éppen maguk mellé teleportálják a harcmező más pontján küzdő egységeket.
Egy portyázó Triarch Lopakodó harci gép
Seregeiket veszedelmes harci gépek támogatják. Robot-skarabeuszok rajzanak előttük, amik a legerősebb páncélt is lebontják a tankokról, Lidércgépek teleportálnak áldozataik közelébe hogy monoszálas csápjaikkal felszeleteljék őket, a levegőben Kaszás vadászgépek cikáznak. Legfélelmetesebb gépeik a C'tan szilánkok: a Nekronok börtönükben, a Tesseract cellákban röptetik ezeket a csatatérre. A cella egyszerre béklyó és fegyver. A rabigájában tomboló csillagúr-darab tulajdon végtelen energiájának nagy részét a saját fogva tartására használja, csupán töredékét engedi szabadon az ellenség irányába. Ott pedig meteorrajokat csapódnak be, földrengés támad, ellenségek száműzetnek más dimenziókba, és téridő-viharok tombolnak - ízelítők ezek a hajdani csillagistenek hatalmából.
Ultragárdisták csapnak össze a nekron légiókkal a Damnos rendszerben